FEHÉRVÁRI POLGÁROK EGYESÜLETE
Székesfehérvár, Oskola utca 10.
8000

FEHÉRVÁRI POLGÁROK EGYESÜLETÉNEK

MÓDOSÍTÁSOKKAL EGYESÉGES SZERKEZETBE FOGLALT

ALAPSZABÁLYA

A Fehérvári Polgárok Egyesületének tagjai a Polgári Törvénykönyvrol szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) és az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek muködésérol és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (Ectv.) rendelkezéseinek megfelelve az alábbi tartalommal fogadják el a szervezet módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt alapszabályát:

1.
Az egyesület adatai

1. Az egyesület neve: Fehérvári Polgárok Egyesülete
2. Az egyesület rövidített elnevezése: FPE.
3. Az egyesület székhelye: 8000 Székesfehérvár, Oskola utca 10.
4. Az egyesületet tagjainak nevét és lakóhelyét tartalmazó tagnévsor az alapszabály 1. számú mellékletét képezi.
5. Az egyesület honlapjának címe: fehervaripolgarok.fw.hu
6. Az Egyesület elektronikus levélcíme: fpe1994@gmail.com
7. Az Egyesület muködési területe: Székesfehérvár Megyei Jogú Város közigazgatási területe
8. Az egyesület pártpolitikailag nem érdekelt szervezet. Politikai tevékenységet nem folytat, pártoknak anyagi támogatást nem nyújt és azt nem fogad el.

2.
Az egyesület célja,
(Ptk. 3:5 § c) pontja alapján

a.) erosíteni a civil szervezetek létjogosultságát,
b.) közösségépítés,
c.) a polgárok összetartozásának erosítése, kulturális és gasztronómiai rendezvényeken keresztül,
d.) a mindenkori városvezetés és a lakosság közötti kapcsolat erosítése, a felmerülo problémák közvetítése útján,
e.) kulturális örökség megóvása, kulturális tevékenység, kulturális hagyományok ápolása,
f.) hagyományorzés, hagyományteremtés
g.) ismeretterjesztés, gasztronómiai hagyományok átadása, ápolása
h.) közösségi rendezvények szervezése, lebonyolítása,
i.) az Egyesület céljai megvalósítása érdekében fontos feladatának tekinti, hogy
felkeltse a civil szervezet muködése iránti érdeklodést, ezáltal növeli tagjainak számát,
akik ezt a közösségi formát támogatják, segíti a közösségben való eligazodást.
j.) kialakítja, fenntartja és fejleszti kapcsolatait a helyi önkormányzattal, intézményekkel,
civil szervezetekkel.
k.) tagjai tájékoztatására igény szerint kiadványokat beszerez, továbbá felhívja a figyelmet a
vonatkozó ismeretterjeszto kiadványokra.

3.
Az Egyesület részére teljesítendo vagyoni hozzájárulások értéke, továbbá
a vagyon rendelkezésre bocsátásának módja és ideje
(Ptk. 3:5. § e) pontja alapján)
1. A tagok vállalják, hogy az Egyesület részére személyenként évente 3000. Ft, azaz Háromezer Forint vagyoni hozzájárulást nyújtanak.
2. Az egyesületbe újonnan belépo tag a tagsági jogviszonya keletkezésének évében a vagyoni hozzájárulás idoarányosan számított összegét köteles teljesíteni (elso félévben teljes összeget, második félévben belépo tag a vagyoni hozzájárulás felét).
3. A vagyoni hozzájárulást az Egyesület házi pénztárába kell befizetni.
4. A vagyoni hozzájárulás nyújtását minden év december 31-ig kell tejesíteni.

4.
Az Egyesület vezeto tisztségviseloi
(Ptk. 3:5. § f) pontja alapján)
1. Az Egyesület elnöke :
Palkovics Lajos
8000 Székesfehérvár, Kertalja u.32.
2. Az Egyesület alelnöke:
Nyirán József
8000 Székesfehérvár, Horvát I. ltp. 9. 3/3.
3. Az Egyesület titkára:
Liszt Péter
8000 Székesfehérvár, Széchenyi u. 47. fsz. 2.
4. Az Egyesület rendezvényszervezoje:
Major László
8000 Székesfehérvár-Börgönd, Barkóczy u. 5.
5. Az Egyesület szóvivoje és sajtóreferense:
Olasz Istvánné
8000 Székesfehérvár, III. Béla király tér 3. II/5.

5.
A nyilvántartásba-vételi és változásbejegyzési kérelem benyújtása
(Ptk. 3:12. § (1) bekezdése alapján)
1. A változásbejegyzési kérelem benyújtására az Egyesület elnöke köteles.
2. A változásbejegyzési kérelmet az Egyesület elnökének akadályoztatása esetén az Egyesület alelnöke nyújtja be.

6.
Az Egyesület tagjának jogai
(Ptk. 3:71. § (1) bekezdés a) pontja alapján)
l. Az Egyesület tagja jogosult az Egyesület tevékenységében részt venni. A közgyulés határozatainak meghozatalában szavazati joggal rendelkezik. Az Egyesület tevékenységével, illetve muködésével kapcsolatban észrevételeket, javaslatokat tehet. A vezeto tisztségviseloktol felvilágosítást kérhet az Egyesület tevékenységérol, indítványt tehet a közgyulés és az elnökség napirendi pontjaira. Betekinthet az Egyesület nyilvántartásaiba, jogosult igénybe venni az Egyesületnek a tagok részére biztosított szolgáltatásait.
2. Az Egyesület tagja részt vehet az Egyesület rendezvényein, összeférhetetlenségi és elfogadó nyilatkozata alapján az Egyesület bármely veszeto tisztségére megválasztható és újraválasztható.
3. Az Egyesület valamennyi tagja a vezeto tisztségviselo megválasztásakor és az Egyesület legfobb szervének egyéb határozatai meghozatalakor személyenként egy szavazattal rendelkeznek. Az Egyesület tagjait egyenlo jogok illetik.
4. A tagok egyharmada írásban az ok és a cél megjelölésével rendkívüli közgyulés és rendkívüli elnökségi ülés összehívását kezdeményezheti.
5. A tag tagsági jogait személyesen gyakorolhatja.

7.
Az Egyesület tagjának kötelezettségei
(Ptk. 3:71. § (1) bekezdés a) pontja alapján)
1. Az Egyesület tagja köteles aktívan részt venni az Egyesület céljainak megvalósításában.
2. Az Egyesület tagja köteles megfizetni a tagdíjat (Minden naptári év december 31-ig).
3. Az Egyesület tagja köteles megtartani, illetve teljesíteni a közgyulés határozataiban foglaltakat.

4. Az Egyesület tagja köteles az alapszabályban meghatározott tagi kötelezettségek teljesítésére. Az Egyesület tagja nem veszélyeztetheti az Egyesület céljának megvalósítását, és az Egyesület tevékenységét.
8.
A tagsági jogviszony keletkezezése
(Ptk. 3:67. § alapján)
1. Az egyesületi tagság a belépési kérelemnek az elnökség általi elfogadásával keletkezik.
2. Az elnökség annak a személynek a belépési kérelmét fogadhatja el, aki a belépési kérelmében vállalja az alapszabály 10. pontjának 1. alpontjában foglalt kötelezettségeket.
3. A tagfelvételi kérelmet az elnökséghez kell benyújtani.
4. A tagfelvételi kérelemrol a kérelem benyújtását követo 30 napon belül az elnökség határoz.
5. A tagok személyére vonatkozó adatok nem nyilvánosak.
9.
A tagsági jogviszony megszunése
(Ptk. 3:68. § alapján)
1. A tagsági jogviszony megszunik

a.) a tag kilépésével;
b.) a tagsági jogviszony egyesület általi felmondásával;
c.) a tag kizárásával;
d.) tag halálával vagy jogutód nélküli megszunésével.

2. A tag tagsági jogviszonyát az egyesület képviselojéhez intézett írásbeli nyilatkozattal bármikor, indokolás nélkül megszüntetheti.

10.
A tagsági jogviszony feltétele és felmondása
(Ptk. 3:69 § alapján)
1. Az alapszabály a tagságot ahhoz a feltételhez köti, hogy a tag a belépési nyilatkozatában

a.) elfogadja az Egyesület céljait,
b.) magára nézve kötelezonek ismeri el az Egyesület alapszabályát,
c.) vállalja a tagsági díj határidoben történo megfizetését és
d.) vállalja az Egyesület tagjaira eloírt egyéb kötelezettségek teljesítését, különösen az Egyesület tevékenységében történo rendszeres részvételt és az Egyesület céljának megvalósítására irányuló folyamatos közremuködés kötelezettségét.
2. Ha a tag nem felel meg a tagság feltételeinek, az Egyesület a tagsági jogviszonyt 30 napos felmondási idovel írásban felmondhatja. A felmondásról az elnökség eloterjesztésére az Egyesület közgyulése dönt.

11.
Jogszabályt, alapszabályt vagy az egyesületi határozatot sérto, vagy az Egyesület céljával összeegyezhetetlen tagi magatartás esetén alkalmazható jogkövetkezmények és a taggal szembeni eljárás szabályai
(Ptk. 3:71. § (1) bekezdés c) pontja alapján, Ptk. 3:35-36)
1. A jogszabályt, az alapszabályt vagy az egyesületi határozatot sérto, vagy az Egyesület céljával összeegyezhetetlen tagi magatartás esetén alkalmazható jogkövetkezmények a figyelmeztetés és az Egyesület rendezvényétol, illetve rendezvényeitol történo eltiltás legfeljebb egy év idotartamra, amely nem érinti szavazati jogától való eltiltást.
2. A jogszabályt, az alapszabályt vagy az egyesületi határozatot sérto, vagy az Egyesület céljával összeegyezhetetlen tagi magatartás miatt jogkövetkezmény alkalmazására irányuló eljárást az elnök vagy az alelnök javaslatára a közgyulés rendeli el.
Ilyen magatartásnak minosül: pl. szándékosan az alapszabállyal ellentétes magatartást tanúsít, vagy buncselekményt követ el.
3. A jogkövetkezmény alkalmazására irányuló eljárásban az érintett egyesületi tagot az Egyesület elnöke vagy az Egyesület alelnöke, vagy a közgyulés által e feladatra kijelölt más személy (a továbbiakban: vizsgáló) jegyzokönyv felvétele mellett meghallgatja.
4. A vizsgáló jegyzokönyv felvétele mellett meghallgatja továbbá azokat a személyeket is, akik az ügyre tartozó bizonyítandó tényekrol tudomásul bírnak. A vizsgáló okiratokat szerez be, tisztázza a
tényállást, és a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján 30 napon belül elkészíti a közgyuléshez címzett határozati javaslatát.
5. A határozati javaslat elkészítésétol számított 15 napon belül az elnök vagy az alelnök köteles összehívni a közgyulést. A közgyulés megtárgyalja a vizsgáló által jogkövetkezmény alkalmazása tárgyában hozott határozati javaslatot.
6. A vizsgálat adatainak ismeretében bármely egyesületi tag indítványozhatja a határozati javaslat módosítását, illetve módosított tartalmú határozati javaslat elfogadását.
7. Az összehívott közgyulés a megvitatott, illetve módosított határozati javaslatról az ügy megtárgyalását követoen nyomban határoz.
8. A közgyulés az egyesületi taggal szemben hátrányos jogkövetkezményként – fentieknek megfeleloen - figyelmeztetést, az Egyesület valamely rendezvényétol, illetve rendezvényeitol legfeljebb egy év idotartamra eltiltást alkalmazhatja, amely hátrányos jogkövetkezmény nem jelentheti a szavazati jogtól való eltiltást.
9. A jogkövetkezmény alkalmazásáról rendelkezo közgyulési határozatban fel kell tüntetni a jogorvoslati jogra vonatkozó tájékoztatást. A jogkövetkezmény alkalmazásáról rendelkezo közgyulési határozatot meg kell indokolni. Az indokolásnak tartalmaznia kell a jogkövetkezmény alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat. A határozatot a taggal írásban közölni kell, a határozat meghozatalát követoen 8 napon belül. A határozat ellen fellebbezéssel az egyesület szerveihez nem élhet, ellenben tájékoztatásul közölni kell, hogy kérheti a bíróságtól a határozat hatályon kívül helyezését, ha a határozat jogszabálysérto vagy a létesíto okiratba ütközik. A határozat hatályon kívül helyezése iránt attól az idoponttól számított harminc napon belül lehet keresetet indítani, amikor a jogosult a határozatról tudomást szerzett vagy a határozatról tudomást szerezhetett volna. A határozat meghozatalától számított egyéves, jogveszto határido elteltével per nem indítható.

12.
A tag kizárása
(Ptk. 3:70§ alapján)
1. A tagnak jogszabályt, az egyesület alapszabályát vagy közgyulési határozatát súlyosan vagy ismételten sérto magatartása esetén a közgyulés - bármely egyesületi tag vagy egyesületi szerv kezdeményezésére - a taggal szemben kizárási eljárást folytathat le.
2. A tag kizárására irányuló kezdeményezést az elnökséghez kell bejelenteni. A bejelentett kezdeményezést az elnök, vagy az elnök akadályoztatása esetén az alelnök terjeszti a közgyulés elé. A kizárásra irányuló eljárás megindítását a közgyulés határozattal rendeli el. A kizárás elrendelésére irányuló eljárásban a személyek meghallgatására, a tényállás tisztázására, a jegyzokönyv felvételére, a határozati javaslat eloterjesztésére, megtárgyalására, és a határozathozatalra az alapszabály 11. pontjában foglaltak az irányadóak.

3. A tag kizárását kimondó határozatot írásba kell foglalni és indokolással kell ellátni; az indokolásnak tartalmaznia kell a kizárás alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat, továbbá a jogorvoslati lehetoségrol való tájékoztatást. A határozatot a taggal írásban közölni kell 8 napon belül. A határozat ellen fellebbezéssel az egyesület szerveihez nem élhet, ellenben tájékoztatásul közölni kell, hogy kérheti a bíróságtól a határozat hatályon kívül helyezését, ha a határozat jogszabálysérto vagy a létesíto okiratba ütközik. A határozat hatályon kívül helyezése iránt attól az idoponttól számított harminc napon belül lehet keresetet indítani, amikor a jogosult a határozatról tudomást szerzett vagy a határozatról tudomást szerezhetett volna. A határozat meghozatalától számított egyéves, jogveszto határido elteltével per nem indítható

13.
A közgyulés ülésezése, nyilvánossága és hatásköre
(Ptk. 3:71. § (1) bekezdés b) pontja, 3:73. §-a alapján)
1. A közgyulés évente legalább egy alkalommal ülésezik (Ptk. 3:73. § (1) bekezdés).
2. A közgyulés nem nyilvános (Ptk. 3:73. § (2) bekezdés).
3.A közgyulés hatáskörébe tartozik
a.) az alapszabály módosítása;
b.) az egyesület megszunésének, egyesülésének és szétválásának elhatározása;
c.) a vezeto tisztségviselo megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása;
d.) az éves költségvetés elfogadása;
e.) az éves beszámoló - ezen belül az ügyvezeto szervnek az egyesület vagyoni helyzetérol szóló jelentésének - elfogadása;
f.) a vezeto tisztségviselo feletti munkáltatói jogok gyakorlása, ha a vezeto tisztségviselo az egyesülettel munkaviszonyban áll;
g.) az olyan szerzodés megkötésének jóváhagyása, amelyet az egyesület saját tagjával, vezeto tisztségviselojével, vagy ezek hozzátartozójával köt;
h.) a jelenlegi és korábbi egyesületi tagok, a vezeto tisztségviselok vagy más egyesületi szervek tagjai elleni kártérítési igények érvényesítésérol való döntés;
i.) a választott könyvvizsgáló megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása; és
j.) a végelszámoló kijelölése.

14.
A közgyulés határozathozatala
(Ptk. 3:76. § alapján)
1. Az Egyesület alapszabályának módosításához a jelen lévo tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges.
2. Az Egyesület céljának módosításához és az Egyesület megszunésérol szóló közgyulési döntéshez a szavazati joggal rendelkezo tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges.
3. Mindazokban az ügyekben, amelyekben a határozathozatalhoz nem szükséges a jelenlévo tagok vagy a szavazati joggal rendelkezo tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata, a közgyulés a határozatait a jelenlévo tagok egyszeru szótöbbségével hozzák meg.

15.
A közgyulés összehívásának, lebonyolításának, a közgyulés helye meghatározásának, a közgyulési meghívó tartalmának, a napirendnek, a közgyulés tisztségviseloinek, a levezeto elnöknek, a szavazatszámlálók megválasztásának, a határozatképességnek, a szavazásnak, a jegyzokönyv vezetésnek valamint a határozatok kihirdetésének szabályai
(Ptk. 3:71. § (1) bekezdés d) pontja alapján)
1. A közgyulést az elnök - akadályoztatása esetén az alelnök - írásban a javasolt napirend közlésével az Egyesület székhelyére vagy a tagok többségének elozetes jóváhagyásával meghatározott más helyre hívja össze. A közgyulést elektronikus vagy papíron kinyomtatott meghívóval kell összehívni. A meghívót olyan idoben kell kézbesíteni a tagok részére, hogy a kézbesítés napjától a tervezett közgyulés napjáig terjedo ido legalább 15 nap legyen. A meghívóhoz csatolni kell a már rendelkezésre álló határozati javaslatokat és az eloterjesztok indokolását. Az elektronikus meghívó esetében kézbesítési és olvasási visszaigazolás kell kérni, amelyet ki kell nyomtatni és csatolni kell a jegyzokönyvhöz.

2. A meghívónak tartalmaznia kell

a.) az Egyesület nevét és székhelyét;
b.) az ülés idejének és helyszínének megjelölését;
c.) az ülés napirendjét;
d.) figyelemfelhívás határozatképtelenség esetére,
e.) azt a figyelmeztetést, hogy a megismételt közgyulés az írásban közölt napirendi pontok tekintetében, a megjelent tagok számától függetlenül határozatképes,amely napirendi ponttól a közgyulés nem térhet el. A közgyulés összeghívására irányuló meghívóban megjelölheto a megismételt közgyulés napja is, ebben az esetben a közgyulési meghívó újból megküldésre kerül a tagok részére.

3. Ha a közgyulés nem határozatképes, megismételt közgyulést kell tartani, ezt legkorábban a határozatképtelen közgyulés idopontját követo egy óra elteltével lehet megtartani. A megismételt közgyulés a jelenlévok számától függetlenül határozatképes az eredeti napirendi pontok tekintetében, erre a tagokat figyelmeztetni kell a közgyulés meghívójában.
4. A napirendet a meghívóban olyan részletességgel kell feltüntetni, hogy a szavazásra jogosultak a tárgyalni kívánt témakörökben álláspontjukat kialakíthassák.
5. Az Egyesület az ülését a székhelyén vagy a tagok többségének elozetes jóváhagyásával meghatározott más helyen tartja.
6. Ha az Egyesület ülését nem szabályszeruen hívták össze, az ülést akkor lehet megtartani, ha az ülésen valamennyi részvételre jogosult jelen van, és egyhangúlag hozzájárul az ülés megtartásához.
7. Az Egyesület ülésén a szabályszeruen közölt napirenden szereplo kérdésben hozható határozat, kivéve, ha valamennyi részvételre jogosult jelen van és a napirenden nem szereplo kérdés megtárgyalásához egyhangúlag hozzájárul.
8. A közgyulést az Egyesület elnöke, akadályoztatása esetén az Egyesület alelnöke vezeti.
9. A közgyulési tisztségviselo, a levezeto elnök, a szavazatszámlálók, illetve más személy megválasztására bármelyik egyesületi tag javaslatot tehet. A közgyulési tisztségviselok, a levezeto elnök, a szavazatszámlálók megválasztásáról a közgyulés a szavazati joggal rendelkezo tagok szótöbbségével határoz.
10. A közgyulés határozatképes, ha a szavazati joggal rendelkezo tagok több mint fele jelen van. A közgyulés a határozatait nyílt szavazással hozza. Bármelyik tag indítványára a közgyulés úgy határozhat, hogy a megjelölt napirenddel kapcsolatban titkos szavazással határoz. Ha egy tag vagy alapító valamely ügyben nem szavazhat, ot az adott határozat meghozatalánál a határozatképesség megállapítása során figyelmen kívül kell hagyni.
11. A határozat meghozatalakor nem szavazhat az,
a.) akit a határozat kötelezettség vagy felelosség alól mentesít vagy a jogi személy terhére másfajta elonyben részesít;

b.) akivel a határozat szerint szerzodést kell kötni;
c.) aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;
d.) akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki a jogi személynek nem tagja vagy alapítója;
e.) aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy
f.) aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.
12. A közgyulésen hozott határozatokat a szavazatszámlálók jelentése alapján a levezeto elnök szóban kihirdeti.
13. A közgyulésrol jegyzokönyvet kell felvenni. A jegyzokönyvben meg kell jelölni a közgyulés helyét, idejét, továbbá a jelenléti ívre utalással fel kell sorolni a közgyulésen megjelent személyeket. A jegyzokönyvben fel kell tüntetni a javasolt, illetve elfogadott napirendet, az egyes napirendi pontokkal kapcsolatban hozott határozatokat. A jegyzokönyvet a közgyulés elnöke, a jegyzokönyvvezetonek megválasztott személy és a közgyulés tagjai közül választott hitelesíto aláírásával hitelesíti. A közgyulésrol készült jegyzokönyvet minden tagnak meg kell küldeni, illetve át kell adni.
14. A közgyulésen az Egyesület tagja csak személyesen gyakorolhatja a szavazati jogát.

16.
Az közgyulés összehívásának kötelezettsége
(Ptk. 3:81. § alapján)
1. Az elnök vagy az elnök akadályoztatása esetén az alelnök köteles a közgyulést összehívni a szükséges intézkedések megtétele céljából, ha

a.) az egyesület vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi;
b.) az egyesület eloreláthatólag nem lesz képes a tartozásokat esedékességkor teljesíteni; vagy
c.) az egyesület céljainak elérése veszélybe került;
d.) a közgyulést kötelezo összehívni akkor is, ha a bíróság elrendeli.

2. Az l. pont alapján összehívott közgyulésen a tagok kötelesek az Összehívásra okot adó körülmény megszüntetése érdekében intézkedést tenni, vagy az egyesület megszüntetésérol dönteni.

17.
Határozathozatal ülés tartása nélkül
(Ptk. 3:20. § alapján)
1. Az alapszabály a határozathozatalt ülés tartása nélkül is lehetové teszi. Az ilyen határozathozatalt az ügyvezetés a határozat tervezetének a tagok részére történo megküldésével kezdeményezi. A tagok számára a tervezet kézhezvételétol számított legalább nyolcnapos határidot kell biztosítani arra, hogy szavazatukat megküldjék az ügyvezetés részére.
2. Az ülés tartása nélküli döntéshozatal során az alapszabály határozatképességre és szavazásra vonatkozó rendelkezéseit azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a határozathozatali eljárás akkor eredményes, ha legalább annyi szavazatot megküldenek az ügyvezetés részére, amennyi szavazati jogot képviselo tag jelenléte a határozatképességéhez szükséges lenne ülés tartása esetén.
3. Ha bármely tag az ülés megtartását kívánja, a legfobb szerv ülését az ügyvezetésnek össze kell hívnia.
4. A szavazásra megszabott határido utolsó napját követo három napon belül – ha valamennyi tag szavazata ezt megelozoen érkezik meg, akkor az utolsó szavazat beérkezésének napjától számított három napon belül - az ügyvezetés megállapítja a szavazás eredményét, és azt további három napon belül közli a tagokkal. A határozathozatal napja a szavazási határido utolsó napja, ha valamennyi szavazat korábban beérkezik, akkor az utolsó szavazat beérkezésének napja.

18.
Az Elnökség
(Ptk. 3:78. § alapján)
1. Az elnökség öt tagból áll. Az elnökség tagjait a közgyulés választja meg. Az elnökség tagjai: az elnök, az alelnök, a titkár, a rendezvény-szervezo és a szóvivo-sajtóreferens.
2. Az elnökség tagjai kötelesek a közgyulésen részt venni, az Egyesülettel kapcsolatos kérdésekre válaszolni. Az Egyesület tevékenységérol és gazdasági helyzetérol beszámolni.
3. Az elnökség határozatát - az alapszabály vagy törvény eltéro rendelkezése hiányában – egyszeru szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza. Az elnökség határozatképes, ha ülésén a szavazati jogában nem korlátozott elnökségi tagok több mint a fele jelen van.
4. A vezeto tisztségviselok megbízatása elfogadással, a megválasztásuk napjától számított három év idotartamra szól.
5. A vezeto tisztségviseloket az Egyesület tagjai közül kell megválasztani.

19.
Az Elnökség ügyvezetéssel kapcsolatos feladatai és az elnökségre vonatkozó egyéb szabályok
(Ptk. 3:80. § alapján)
1. Az elnökség feladatkörébe tartozik

a.) az egyesület napi ügyeinek vitele, az ügyvezetés hatáskörébe tartozó ügyekben a döntések meghozatala;
b.) a beszámolók elokészítése és azoknak a közgyulés elé terjesztése;
c.) az éves költségvetés elkészítése és annak a közgyulés elé terjesztése;
d.) az egyesületi vagyon kezelése, a vagyon felhasználására és befektetésére vonatkozó, a közgyulés hatáskörébe nem tartozó döntések meghozatala és végrehajtása;
e.) az egyesület jogszabály és az alapszabály szerinti szervei megalakításának és a tisztségviselok megválasztatásának elokészítése;
f.) a közgyulés összehívása, a tagság és az egyesület szerveinek értesítése;
g.) az ügyvezeto szerv által összehívott közgyulés napirendi pontjainak meghatározása;
h.) részvétel a közgyulésen és válaszadás az egyesülettel kapcsolatos kérdésekre;
i.) a tagság nyilvántartása;
j.) az egyesület határozatainak, szervezeti okiratainak és egyéb könyveinek vezetése;
k.) az egyesület muködésével kapcsolatos iratok megorzése;
1.) az egyesületet érinto megszunési ok fennállásának mindenkori vizsgálata és annak bekövetkezte esetén az e törvényben eloírt intézkedések megtétele; és
m.) a tag felvételérol való döntés.
2. Az elnökség ülésének összehívására, az elnökségi ülés helyének meghatározására, az elnökségi ülés meghívójának tartalmára, az elnökségi ülés napirendjére, az elnökségi ülés határozatképességére, az ülés lebonyolítására, és az elnökségi ülés jegyzokönyvének elkészítésére, valamint a határozatok kihirdetésére az alapszabály 15. pontjában foglaltakat megfeleloen alkalmazni kell azzal, hogy az elnökségi határozatokat az elnökség elektronikus úton, vagy postai úton nyolc napon belül megküldi a tagok, illetve az érdekelt személyek részére.

20.
Az ügyvezetés ellátása
(Ptk. 3:77.§ alapján)
1. Az Egyesület ügyvezetését az elnökség látja el.
2. Az Egyesület vezeto tisztségviseloi az elnökség tagjai.

21.
Az Egyesület ügyvezetése
(Ptk. 3:21. § alapján)
1. Az Egyesület irányításával kapcsolatos olyan döntések meghozatalára, amelyek nem tartoznak a közgyulés hatáskörébe, a vezeto tisztségviselokbol álló elnökség jogosult.
2. A vezeto tisztségviselo ügyvezetési tevékenységét a jogi személy érdekének megfeleloen köteles ellátni.
3. A vezeto tisztségviseloi megbízás a tisztségnek a megválasztott által történo elfogadásával jön létre.

22.
A vezeto tisztségviselovel szembeni követelmények és kizáró okok
(Ptk. 3:22. § alapján)
1. Vezeto tisztségviselo az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvoképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták.
2. A vezeto tisztségviselo ügyvezetési feladatait személyesen köteles ellátni.
3. Nem lehet vezeto tisztségviselo az, akit buncselekmény elkövetése miatt jogerosen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett eloélethez fuzodo hátrányos következmények alól nem mentesült.
4. Nem lehet vezeto tisztségviselo az, akit e foglalkozástól jogerosen eltiltottak. Akit valamely foglalkozástól jogeros bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy, vezeto tisztségviseloje nem lehet.
5. Az eltiltást kimondó határozatban megszabott idotartamig nem lehet vezeto tisztségviselo
az, akit eltiltottak a vezeto tisztségviseloi tevékenységtol.

23.
Titoktartási és felvilágosítási kötelezettség
(Ptk. 3:23. § alapján)
1. A vezeto tisztségviselo a jogi személy tagjai, tagság nélküli jogi személy esetén a jogi személy alapítói részére köteles a jogi személyre vonatkozóan felvilágosítást adni, és számukra a jogi személyre vonatkozó iratokba és nyilvántartásokba betekintést biztosítani. A felvilágosítást és az iratbetekintést a vezeto tisztségviselo a jogosult által tett írásbeli titoktartási nyilatkozat tételéhez kötheti.
2. A vezeto tisztségviselo megtagadhatja a felvilágosítást és az iratokba való betekintést, ha ez a jogi személy üzleti titkát sértené, ha a felvilágosítást kéro a jogát visszaélésszeruen gyakorolja, vagy felhívás ellenére nem tesz titoktartási nyilatkozatot. Ha a felvilágosítást kéro a felvilágosítás megtagadását indokolatlannak tartja, a nyilvántartó bíróságtól kérheti a jogi személy kötelezését a felvilágosítás megadására.

24.
A vezeto tisztségviselo felelossége
(Ptk. 3:24. § alapján)
1. A vezeto tisztségviselo az ügyvezetési tevékenysége során a jogi személynek okozott károkért a szerzodésszegéssel okozott kárért való felelosség szabályai szerint felel a jogi személlyel szemben.

25
Az Egyesület képviselete és jegyzése
(Ptk. 3:29. § alapján)
1. Az Egyesület törvényes képviseletét a vezeto tisztségviselo elnök látja el.
2. A vezeto tisztségviselo elnök a képviseleti jogát önállóan gyakorolja.
3. A képviseleti jogának terjedelme: általános
4. Az Egyesület jegyzése úgy történik, hogy az Egyesület nevéhez a vezeto tisztségviselo elnök önállóan csatolja a névaláírását a hitelesített aláírási címpéldány (névaláírási nyilatkozat) szerint.

26.
A vezeto tisztségviselo választása, a vezeto tisztségviseloi megbízatás megszunése
(Ptk. 3:25. § alapján)
l .A vezeto tisztségviselok választása

a.) A tisztségviselo-jelöltek személyére az egyesület bármely tagja javaslatot tehet. A tisztségviselok megválasztása nyílt szavazással történik. Megválasztottnak azt a személyt kell tekinteni, aki az érvényes szavazatok több mint felét megszerezte. Amennyiben a jelöltek közül valaki nem kapja meg az érvényes szavazatok több mint felét, abban az esetben a tisztségre jelölt két legtöbb szavazatot szerzett személy között újabb szavazást kell tartani.
b.) A megismételt szavazás gyoztese a legtöbb szavazatot kapott személy lesz.
c) Az elnökség tagjai a tagokat legalább harminc nappal a választó közgyulés elott köteles felhívni a választással kapcsolatos személyi javaslatok megtételére.
d.) A személyi javaslatokat a tagok a választó közgyulés megkezdéséig szóban vagy írásban jelzik az elnökségnek.
2. Megszunik a vezeto tisztségviseloi megbízatás

a.) határozott ideju megbízatás esetén a megbízás idotartamának lejártával;
b.) visszahívással;
c.) lemondással;
d.) a vezeto tisztségviselo halálával vagy jogutód nélküli megszunésével;
e.) a vezeto tisztségviselo cselekvoképességének a tevékenysége ellátásához szükséges körben történo korlátozásával;
f.) a vezeto tisztségviselovel szembeni kizáró vagy összeférhetetlenségi ok bekövetkeztével.
3. Az Egyesület tagjai, tagság nélküli jogi személy esetén a jogi személy alapítói a vezeto tisztségviselot bármikor, indokolás nélkül visszahívhatják.
4. A vezeto tisztségviselo megbízatásáról a jogi személyhez címzett, a jogi személy másik vezeto tisztségviselojéhez vagy döntéshozó szervéhez intézett nyilatkozattal bármikor lemondhat.
5. Ha az Egyesület muködoképessége ezt megkívánja, a lemondás az új vezeto tisztségviselo kijelölésével vagy megválasztásával, ennek hiányában legkésobb a bejelentéstol számított hatvanadik napon válik hatályossá.

27.
Az Egyesület tagjainak jegyzéke
1. Az Egyesület elnöksége, illetve ügyvezetése az Egyesület tagjainak nevét és lakóhelyét tagjegyzékben tartja nyilván.

2. Az Egyesület tagjegyzékébol haladéktalanul törölni kell annak a személynek a nevét és lakóhelyét, akinek a tagsági jogviszonya megszunt.
3. Az Egyesület tagjegyzékébe haladéktalanul be kell jegyezni annak a személynek a nevét és lakóhelyét, akit az elnökség az egyesületbe tagnak felvett.
4. A hatályos tagjegyzéket a hatályos alapszabály mellékleteként kell csatolni.
5. A tagjegyzék nem nyilvános; az elnökség gondoskodik a tagjegyzékbe foglalt személyes
adatok megfelelo megóvásáról.

28.
Záró rendelkezés
1. Az Egyesület személyi és vagyoni viszonyaira egyebekben a Polgári Törvénykönyvrol szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) rendelkezései az irányadóak.
2. Ezt az alapszabályt az alulírott tagok elolvasták, és mint az akaratukkal mindenben megegyezo nyilatkozatukat az alulírott helyen és napon aláírták.
Kelt: Székesfehérvár, 2016. május 18. napján.

Egyesület elnöke:

Záradék
Igazolom, hogy a létesíto okirat egységes szerkezetbe foglalt szövege megfelel a létesítookirat-módosítások alapján hatályos tartalmának. A létesíto okirat az Új Ptk-nak megfeleloen került szövegezésre, szinte teljes köruen felülvizsgálatra került.
Székesfehérvár, 2016. május 18.

Egyesület elnöke:

Tanú: Tanú: